Sunday, January 28, 2007

MIKOR alakulhat ki a sérülés?

Az oxigénhiányos állapot, amely károsítja a központi idegrendszert létrejöhet a méhen belül, a szülés alatt és a születés utáni időszakban. Az így kialakult sérülések oka lehet vérzés, ciszta, agykamra-tágulat stb.. A kórkép gyűjtőneve infantilis cerebral paresis (rövidítve ICP v. CP).

A szakember számára ma éppoly felelősség annak megállapítása, hogy a csecsemő egészséges-e, nem fenyegeti–e a kóros fejlődés veszélye, mint a kórfolyamat felismerése és azonosítása.A felesleges várakozás, a bizonytalanságból eredő időhúzás ma a korai kezeléssel elérhető eredmény rovására történik (dr. Katona Ferenc 1990).

Ma már a korai életkorban is lehetséges magas színvonalú klinikai diagnózis és viszonylag pontos, kimondottan anatómiai diagnózis elkészítése.

A konduktív pedagógia szakértői és intézményei, a magyarországi konduktív nevelési hálózat igénybe vehető a veszélyeztetett csecsemők mozgásfejlődését illető tanácsadására és ha a szülő is igényli, lehetőség van a konduktív nevelés megkezdésére.

Ebben az összeállításban Ön megismerheti azt, hogy a korai konduktív nevelés mennyire meghatározó a későbbi fejlődés szempontjából. Megtudhatja, hogy a szűréssel, tanácsadással és a nem megfelelő fejlődés korai felismerésével és a fejlesztéssel megelőzhetők az észlelési, mozgásos és gondolkodásfejlődési problémák.

A cerebralparesis legjellegzetesebb tünetei újszülött és csecsemőkorban

1. Az alvás-ébrenlét ritmusa nem alakul ki
A sérülés mértékétől függően van akiknél 3 hónapos korra sem alakul ki a normál ritmus. Vannak csecsemők akik keveset alszanak és vannak akik aluszékonyak.

2. A hangadás változása
A sírás, hangadás nem mutat árnyalatokat, az újszülöttnél még több hónapos korban is elmarad a gőgicsélés.

3. A táplálkozási magatartás megváltozása
A szopás - nyelés - légzés ritmusa felborul.

4. A látási-hallási figyelem zavara

5. Az arcmimika torzul

6. Rendellenes, szokatlan kísérőmozgások
Az idegrendszeri sérülés gyakori jelei az izomrángások, remegések, reszketések és egyéb, nehezen befolyásolható mozgászavarok.

7. Izomtónuseloszlási zavar
A szülési agykárosodások legszembetűnőbb tünete. A tónuseloszlási zavaroknak 2 jellegzetes csoportja van:
a.) A túl laza, tónustalan állapot, szaknyelven generalizált (centrális) hypotónia.
b.) A túl feszes, görcsös, kemény tapintatú izomzat, szaknyelven spasztikus tónus.
Mindkét csoportra jellemző, hogy megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre kifejezettebbé válnak.

JAVASLATKÉNT

... a "terhelő" születési körülményeket, az aszimmetriát vagy tónuseloszlási zavart figyelembevéve,

  1. a bemutatott otthoni feladatok végzése mellett a kontrollvizsgálatot, tanácsadást vagy
  2. a korai fejlesztés valamely formájának megkezdését ajánlom.

MERT a korai fejlesztés döntő jelentőségű

A korai fejlesztés „eltérő fejlődésű” gyermekek tervszerűen felépített, komplex programja, mely a diagnosztikai vizsgálatokon túl, gyógypedagógiai oktatást és különféle terápiás foglalkozásokat foglal magába, a rehabilitáció részét képezve (Csanádi, 1998, Czeizel és Gallai 2000).

Dr. Katona Ferenc a neurohabilitációval kapcsolatosan kifejti, hogy: a fejlődésneurológia klinikai módszereinek kidolgozása és alkalmazása hazánkban lehetővé tette a kóros agyfejlődés tüneteinek korai diagnosztikáját és másodlagos megelőző kezelését.

A fiatal csecsemőkorban indított kezelés eredményei előtérbe hozták a korai diagnózis megállapításának felelősségteljes munkáját.

A feltehetően központi idegrendszeri sérülést szenvedett újszülöttek szempontjából a korai konduktív fejlesztés döntő. Ugyanis az agynak van tartalékállománya, amely aktivizálható, pótolva a sérült, működésből kiesett agyterület feladatait.

2 hónaposan:

Jelentkezik az első szociális mosoly, felélénkülési reakció két hónap utáni késése problémát jelezhet. A hajlításos tónus már kevésbé kifejezett, fel kell figyelni, ha a csecsemő nem fordítja a fejét, ha belső szükségleteit nem jelzi sírással, ha az elsődleges járásreakciónál keresztbe lép.

3 hónaposan:

A hajlításos tónus a hónap végére erősen csökken, majdnem teljesen megszűnik, felültetve hajlítja a térdét. Eltűnik a Moro, a fogó, úgyszintén a hordozási reakció és az elemi járásreakció. Nem fogadható el, ha a csecsemő hason fekve a fejét, törzsét nem emeli és háton fekvésből felültetéskor a fejét hátraejti. Figyelmeztető jel lehet, ha tenyereit nem nyitogatja, ha kezeit nem nézegeti, ha a játékokat nem próbálgatja érinteni.

4. hónaposan:

Már nem elfogadható a flexiós tónus, hason a fej elejtése, a szenzomotoros manipulációs próbálkozások elmaradása, a sírás hangjának differenciálatlansága, ha a baba a tárgyat nem követi szemmel. Szenzomotoros manipuláció, feltételes reflexek kialakulnak, bővülnek.

5. hónaposan:

A mozgásfejlődés szóródását tekintve még nem kóros, ha a csecsemő nem fordul hasra, de figyelmeztető jel lehet. Nem megfelelő viszont, ha még ekkor is kiváltható a Moro, fogó, az elsődleges felegyenesedési és járási reakció.Nem jó jel, ha a csecsemő a kezét következetesen ökölbe szorítva tartja, vagy egyik kezét előnyben részesíti a másikkal szemben, ha a hang irányába még nem fordul.

6. hónaposan:

Az aszimmetrikus tónusos nyaki reakciók fennmaradására már figyelni kell. Az ököltartás már kórosnak értékelhető. Rendszerint a Landau reakció már kiváltható, de késése még nem okvetlenül probléma.Figyelmeztető jel, ha a fejét a csecsemő nem képes minden helyzetben biztosan megtartani, ha két kézzel nem tud fogni. Kóros, ha nem differenciált az arcmimikája és nincs hatással rá a hanghordozás.

7. hónaposan:

A hasrafordulás késése ekkor már gyanús jel. Elsődleges automatizmusok feltétlenül kórosak. Jelzés értékű lehet, ha a baba kezével, lábával nem játszik, ha a hangadása még nem differenciált.

8. hónaposan:

Nem megfelelő, ha a baba az anyát idegentől nem különbözteti meg. Ha tárgy után nem nyúl, ha nem gurul, ha nem kúszik, ha nem igyekszik a körülötte lévő dolgokat megszerezni.

9. hónaposan:

Nem megfelelő, ha a baba az anyát idegentől nem különbözteti meg. Ha tárgy után nem nyúl, ha nem gurul, ha nem kúszik, ha nem igyekszik a körülötte lévő dolgokat megszerezni. Nem elfogadható, ha a csecsemő ülését egyenes háttal stabilan nem tudja megtartani, ha eldőlés ellen kezeivel nem támaszt ki, nem védekezik.

10-11. hónaposan:

Már elmaradás, ha a csecsemő nem tud felülni, ülni, ha nem próbálkozik kapaszkodva felállni, ha manipulációja nem koordinált. Probléma, ha közömbös, nem igyekszik felhívni magára a figyelmet, ha nem figyel a felnőttekre, ha arcmimikával, gesztussal nem fejezi ki örömét, bánatát, szüleit nem különbözteti meg az idegenektől.

12-14. hónaposan:

Elmaradásnak értékelhető, ha a gyermek nem áll fel kapaszkodva, nem tud felülni, ülni, ha nem próbálkozik kapaszkodva felállni, ha nem ért néhány gyakran hallott szót, nem kezdeményez játékot hozzátartozóival.

14-18. hónaposan

Az önálló járás megtanulásának időszaka 14-15. hónap, 2-3 hónap eltérés nem kóros, de ha az önálló járás két éves kor körül még nem alakul ki, az már lényeges elmaradásnak számít.

Saturday, January 27, 2007

MEGELŐZHETŐ

A konduktív nevelés korai indikációja, preventív szerepe

A korán megkezdett konduktív neveléssel megelőzhető:

  • A gyermek passzivitása, mozgásszegénysége
  • Kóros tartások, kontraktúrák kialakulása
  • Kóros sztereotípiák kialakulása
  • A szellemi fejlődés késése és a magatartás torzulása (viselkedési és adaptációs problémák)
  • A téves, beteg gyermekként való kezelés
  • Kudarcok sorozata a családban
  • A család életvitelének, működésének zavara