4. hónaposan:

Már nem elfogadható a flexiós tónus, hason a fej elejtése, a szenzomotoros manipulációs próbálkozások elmaradása, a sírás hangjának differenciálatlansága, ha a baba a tárgyat nem követi szemmel. Szenzomotoros manipuláció, feltételes reflexek kialakulnak, bővülnek.

5. hónaposan:

A mozgásfejlődés szóródását tekintve még nem kóros, ha a csecsemő nem fordul hasra, de figyelmeztető jel lehet. Nem megfelelő viszont, ha még ekkor is kiváltható a Moro, fogó, az elsődleges felegyenesedési és járási reakció.Nem jó jel, ha a csecsemő a kezét következetesen ökölbe szorítva tartja, vagy egyik kezét előnyben részesíti a másikkal szemben, ha a hang irányába még nem fordul.

6. hónaposan:

Az aszimmetrikus tónusos nyaki reakciók fennmaradására már figyelni kell. Az ököltartás már kórosnak értékelhető. Rendszerint a Landau reakció már kiváltható, de késése még nem okvetlenül probléma.Figyelmeztető jel, ha a fejét a csecsemő nem képes minden helyzetben biztosan megtartani, ha két kézzel nem tud fogni. Kóros, ha nem differenciált az arcmimikája és nincs hatással rá a hanghordozás.

7. hónaposan:

A hasrafordulás késése ekkor már gyanús jel. Elsődleges automatizmusok feltétlenül kórosak. Jelzés értékű lehet, ha a baba kezével, lábával nem játszik, ha a hangadása még nem differenciált.

8. hónaposan:

Nem megfelelő, ha a baba az anyát idegentől nem különbözteti meg. Ha tárgy után nem nyúl, ha nem gurul, ha nem kúszik, ha nem igyekszik a körülötte lévő dolgokat megszerezni.

9. hónaposan:

Nem megfelelő, ha a baba az anyát idegentől nem különbözteti meg. Ha tárgy után nem nyúl, ha nem gurul, ha nem kúszik, ha nem igyekszik a körülötte lévő dolgokat megszerezni. Nem elfogadható, ha a csecsemő ülését egyenes háttal stabilan nem tudja megtartani, ha eldőlés ellen kezeivel nem támaszt ki, nem védekezik.

10-11. hónaposan:

Már elmaradás, ha a csecsemő nem tud felülni, ülni, ha nem próbálkozik kapaszkodva felállni, ha manipulációja nem koordinált. Probléma, ha közömbös, nem igyekszik felhívni magára a figyelmet, ha nem figyel a felnőttekre, ha arcmimikával, gesztussal nem fejezi ki örömét, bánatát, szüleit nem különbözteti meg az idegenektől.